♠Egy fiú és egy lány. Hosszú ideig csak barátok voltak. De a lány már az első pillanattól kezdve többet érzett. Legjobb barátok lettek. A fiú nem is sejtette, hogy a lány többről álmodik. Közben a fiú szerelmes lett másba, egy másik barna lányba, aki viszonozta érzéseit. A lány minden álma romokban hevert, de ebből senki nem sejthetett semmit, mert nem derülhetett ki, hogy ő többet érez. Teltek a hónapok és egy napon a fiút elhagyta az a másik lány. A fiú teljesen összetört. A lány végig mellette volt, bármikor számíthatott rá. Egyre közelebb kerültek egymáshoz. Kis idő elteltével a fiú bevallotta, hogy többet érez. A lány olyan boldog volt, mint még soha életében. Szinte minden pillanatot együtt töltöttek. Boldogok voltak, mígnem egyszer csak a fiú régi szerelme, a másik barna lány ismét felbukkant. Bevallotta a fiúnak, hogy még mindig szereti. A fiú otthagyta a másik lányt és visszament régi szerelméhez. Magára hagyta azt a lányt, aki még az életét is odaadta volna érte. De a lány erősnek mutatta magát. Mintha semmi sem történt volna. Úgy gondolta, a fiú megérdemli a boldogságot, nem számít kivel, a lényeg, hogy boldog legyen. Elviseli inkább a világ összes fájdalmát, csak a fiú legyen boldog. Más nem számít. Még ha az ő szíve meg is szakad, és ha soha senkit nem fog úgy szeretni, akkor is inkább a fiú legyen boldog. Mert a lány képes volt önzetlenül, minden viszonzás nélkül, teljes szívéből szeretni..
♠Amikor elragadnak a vágyak, csak abban bízhatunk, hogy egy értünk aggódó barát utánunk nyúl és észhez térít.
♠Az idő, a hely a tiéd, ha kéred,csak más a szándék, de tudom, hogy érted,az erő, az ész, a hang és a kép benned éljen tovább, ha már nem leszek én.
♠Csak egy egyszerű lány kit már sokszor félre dobtak,kit már érzelmileg sokszor megpofoztak.
♠Az apám sokszor figyelmeztetett, ne vacakoljak álnevekkel, ne nevezzem ÉLET-nek azt, ami valójában FÁJDALOM.
○Ellöktem magamtól,ki örökre kellett.
○Ahogy egy hullám, úgy egyetlen érzelem sem képes sokáig megtartani egyedi formáját.
○...leperegnek rólam az elszáradt darabok, ha fáj is, de nem ordítok, csak az ajkaimba harapok...
◘Engedd, hogy csendben álmodjam végig, ami nincsen...
◘Nem vagyok tökéletes ember, sok dolog van, amit bár ne tettem volna meg.
◘- Kérlek maradj velem!
- Maradjak veled? Minek? Nézd meg, máris veszekszünk!
- Mindig ezt csináltuk! Veszekszünk! Te néha arrogáns gazembernek nevezel, én meg téged néha hisztis csajnak. Mert az vagy. Az idő legnagyobb részében. Én nem félek attól, hogy megsértelek. Mert két másodperc alatt túlteszed magad rajta, és ismét hisztizel.
- Hát akkor?
- Nem lesz könnyű! Iszonyú nehéz lesz! Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged! Mindenestül, örökre, együtt minden nap!
◘Meredek viharos utat kell együtt bejárnunk. Ha együtt maradunk megvédelek. Ígérem.
◘Azt is tudom, hogy minden eddigi életemet azzal töltöttem, hogy téged kerestelek. Nem olyat, mint te vagy, hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett.
◘Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég.
•A nyári kalandok többféle okból érnek véget, de mindent összevetve egy dolog közös bennük: hullócsillagok, fenséges, megismételhetetlen pillanatok, az örökkévalóság felvillanása, mely egy perc alatt elillan.
•
•Sokan azt mondják, hogy tanulj meg felejteni. Felejtsd el azokat a szép pillanatokat, mikor még volt remény. Éltetett, s azt suttogta, hogy kelj fel, küzdj, és szeress. Kérdem én, hol itt az igazság? Hogy tudnám feledni szemeid gyermeki ragyogását? Ajkad komisz mosolyát? Egyet biztosra tudok: Téged nem tudlak, és nem is akarlak feledni!
♪Nincs is megtévesztőbb dolog, mint egy mosoly. És senki nem tudja ezt jobban, mint azok akik mögé bújnak. Néhányan udvariasan így figyelmeztetik az ellenségeiket. Néhányan vidám arcukkal tartják vissza könnyeiket. Míg mások ostobán grimaszolnak, hogy elrejtsék félelmüket. Ám van az a bárgyú félmosoly, ami teljesen őszinte. Azok mosolyognak így, akik tudják, hogy a gondjaik hamarosan megszűnnek.